Klímaberendezés kültéri egysége
Ez az egység, ahogy a nevében is van a szabadban kerül elhelyezésre. Ritkán kivitelezhető pincében, vagy padlástérben, de ehhez meg kell oldani a megfelelő légcserét, hogy a kültéri egységben lévő kompresszor ne süljön be!
Klímaberendezés beltéri egysége
Szintén a nevében benne van, hogy a hűtendő, belső térben helyezzük el, melynek kivitele igen sokféle lehet. Oldalfali, parapet, mennyezetre szerelhető, légcsatornás, kazettás készülék.
Oldalfali berendezés
Ez a szobában az oldalfalon, kb. 220-240 cm magasságban kerül felszerelésre, melynél a légöblítés a következőképpen valósul meg. A beszívott, felmelegedett levegő a készülék felső részén halad át és lefelé irányban, a lehűlt levegő távozik a klímaberendezés beltéri egységéből!
Parapet, vagy mennyezeti klímaberendezés
Olyan helyiségekben, ahol az épület adottságai nem engedik az oldalfalra történő elhelyezést, pl. padlástér, ahol a térdfal viszonylag alacsonyan találkozik a födémmel, ott parapet klímaberendezést javasolunk. Ezt a radiátor magasságban szereljük fel. A légöblítés úgy valósul meg, hogy a készülék vízszintes irányból kapja a felmelegedett levegőt, és azt felfelé irányban fújja ki, akkor amikor lehűtötte. Ugyanebben az építészeti adottságoknál a vevő igényeihez igazítva a parapet készüléket mennyezetre is telepíteni tudjuk. Ez azért speciális, mert ezeknél a készülékeknél meg kellett oldani a gyártónak, hogy mindkét esetben a klímaberendezés beltéri egységében keletkező kondenzvíz a gravitációval távozni tudjon olyan módon, amivel nem károsítja a falat, vagy a bútorzatot!
Álmennyezetbe süllyeszthető kazettás klímaberendezés
Ez a beltéri egység csak olyan helyen alakítható ki, ahol rendelkezésre áll a gyártó által megadott szerelési magasság az álmennyezetben. Ezeknél a készülékeknél a felhasználó, csak a beltéri egységre erősített dekorációs panelt látja, amely középen szívja be a meleg levegőt és négy irányban fújja ki a lehűtött levegőt.
Légcsatornás klímaberendezés
Szintén a fentiekhez hasonlóan ennek a beltéri egységnek is szüksége van vagy álmennyezetre, vagy padlástérre, ahol el tudjuk helyezni a légcsatornákat. A felhasználó csak a beszívó, illetve kifúvó anemosztátokat látja.
Monó és multi klímaberendezések
A klímaberendezéseknél a monó rendszernek nevezzük, ha egy kültéri egységre csak egy beltéri egység van csatlakoztatva. Természetesen ez a berendezés csak egy helyiség hűtését tudja megfelelően ellátni.
Amennyiben egy lakásban, vagy irodaházban több helyiséget szeretne klimatizálni, úgy gyakran felmerül a multisplit rendszerrel történő megoldás. Ebből az következik, hogy egy kültéri egységre akár 4 vagy 5 beltéri egységet tudunk csatlakoztatni. Ez okoz némi fejtörést a kültéri egység elhelyezésének a szempontjából, de lényegesen esztétikus megoldást eredményez.
Fix fordulatú klímaberendezés más néven on/off klímaberendezés
Ennél a berendezésnél a kompresszor a fordulatszámot nem szabályozza. A hűtési és fűtési teljesítményt ki- és bekapcsolással szabályozza. Még szinte minden márkában kapható fix fordulatos kompresszorral klímaberendezés, de a gyártók az inverteres készülékek árainak visszaszorításával próbálják a vásárlókat rávezetni az inverteres berendezések megvásárlására. Egyre inkább kiszorul a klímapiacról, hisz szinte nincs olyan vásárló akinek nem fontos az energiafogyasztás, azonban a fix fordulatos klímaberendezés inkább olcsó, mint takarékos!
Inverteres klímaberendezés
A kompresszor áramellátása egy inverteres hajtásszabályozáson át történik, mely a kompresszor hajtómotorját tápláló váltóáram frekvenciáját változtatja a kívánt teljesítmény-igény szerint. A frekvenciával arányosan a fordulatszám is változik, mely közvetlenül a szállított hűtőközeg mennyiségét változtatja.
Előnyei: Alacsony fogyasztás (akár 40% energiamegtakarítás az állandó fordulatúhoz képest). Magas hatékonyság (1/3-a a lehűtési és felfűtési idő). Alacsony induló áramfelvétel (villamos hálózat kímélése). Fokozatmentes teljesítményszabályozás (10%-os kiterheltségtől) Az inverteres kompresszor teljesítménytartományán belül követi az igényeket fel és leszabályozva.
Csak hűtő és hűtő-fűtő klímaberendezés
A klímaberendezések nem csak hűteni, hanem fűteni is képesek. Az alacsonyabb árfekvésű klímaberendezések átmeneti, őszi-tavaszi időszakban képesek fűtés üzemmódban működni. Azonban a felső, prémium kategóriás klímaberendezések képesek akár mínusz 15-20 fokban is kiszolgálni a fűtési igényt, gázárral versenyképes energiafelhasználással!
Hűtőközeg
A hűtőközeg a klímaberendezés zárt rendszerében keringő közeg. A hűtőközeg az elpárologtató csőbe folyadék halmazállapotban lép be. A csövön végighaladva elpárolog, gőz állapotú lesz. A folyadék csak kívülről, a cső környezetéből vehet fel hőt ahhoz, hogy elpárologjon így hűti le környezetét. Ezzel a jelenséggel a mindennapi életben gyakran találkozunk. Eső után a környezet hőmérséklete hidegebb lesz, mivel az elpárolgó víz a levegőt lehűti, abból véve fel a párolgáshoz szükséges hőt.
Kompresszor
Szerepe a körfolyamatban kettős. Egyrészt elszívja az elpárologtatóból a hűtőközeggőzöket és a kondenzátorban uralkodó lényegesen nagyobb nyomásra sűríti össze így teszi lehetővé a hűtőközeg szakadatlan körforgását a hűtőrendszerben és ez a hűtőgép legkényesebb alkatrésze. A legelterjedtebb, úgynevezett alternáló dugattyúmozgást végző hűtőkompresszorok sok tekintetben hasonlóak az egyéb dugattyús gépekhez: légkompresszor, dugattyús szivattyú, gépkocsimotor.
Műanyag szűrő
Minden berendezés tartozéka egy nagy felületű, mosható, műanyag szűrő, mely a levegőben található porszemcséket szűri ki.
VRF rendszerek
A jövő klímatechnikájának is nevezhetjük ezt az épületklimatizálási módot. A világon szinte minden jelentős klímagyártó kínálja a legújabb generációs klímaberendezések valamilyen formáját, speciális fejlesztésével kiegészítve.
Mi is az a VRF? Ezek a rendszerek olyan berendezésként írhatók le, melyek egy kültéri egységgel oldják meg több, egymástól független helyiség hűtését, közvetlen elpárologtatású hűtő-körfolyamat segítségével. A hűtőközeg térfogatárama a pillanatnyi hűtési/fűtési igénynek megfelelően változik.
Főbb előnyei a folyadékhűtős és fan-coilos rendszerekhez, illetve a hagyományos split-klímákhoz képest:
- Rugalmasan kialakítható az építészeti és a felhasználói igényeknek megfelelően.
- Kialakítása több ütemben is történhet, a részrendszer is (pl. egy emelet) üzembe helyezhető.
- Jobb hatásfoka miatt alacsonyabbak az üzemeltetési költségek a hagyományos központi rendszerekhez képest. (Nincs veszteség a közeg-hőátadás miatt.)
- Szerelési költsége alacsony, hagyományos klímaszerelési anyagok használhatók, kisebbek a szükséges csőátmérők.
- Utólag egyszerűen bővíthető, a gépészet helyigénye kicsi.
- Környezetbarát hűtőközeggel üzemel (HFC).
- Karbantartása egyszerű, egy részét helyi kezelőszemélyzet is elvégezheti.
- Intelligens helyi-, csoportos- és központi szabályozással lehet ellátni.
- Magas komfortérzet biztosítható, a felhasználók igényei pontosan követhetők. (Precíz hőmérséklet-tartás.)
- A beltéri egységek teljesítménye folyamatosan, fokozatmentesen szabályozható.
- Külső hőmérséklet szerinti működési tartománya széles (-15 ?C - + 43 ?C).
- Hővisszanyerős változattal (egyes beltéri egységek hűtenek, miközben mások fűtenek) nagyfokú energiamegtakarítás érhető el.
- A hűtött épület esztétikai megjelenése lényegesen nem változik (nincs sok kültéri egység).
A különböző gyártók ezeket a rendszereket különféle elnevezéssel illetik: VRF (Variable Refrigerant Flow), VRV (Variable Refrigerant Volume), MMS (Modular Multi System), SMI (Super Multi Intelligence), ECO Multi Inverter System.
Főbb közös jellemzők:
- A teljesítményszabályozás változó hűtőközeg-áram (VRF) megvalósításával történik.
- Egy központi kültéri (csoport) egység van.
- Egy rendszerre a kültériegység-nagyságok függvényében, a gyártók által megadott darabszámban és összeállításban tetszőleges kivitelű beltéri egység (oldalfali, kazettás, légcsatornás stb.) csatlakoztatható.
- A hűtőközeg sugaras hálózaton jut el a beltéri egységekig, alapvezetéken, elágazásokon, elosztókon, ágvezetékeken keresztül (2 illetve 3 csöves rendszer).
- Nagyszámú beltéri csatlakoztatható egy kültérihez (pl.: 8, 16, 32 vagy akár 40 db is).
- Nagy szintkülönbség lehet a beltérik és a kültéri között (akár 50 m is).
- A kül- és beltéri egységek között hosszú csővezeték alakítható ki (akár 100 m is).
- A beltérik összteljesítménye az egyidejűségi tényező figyelembevételével akár 30-35%-kal meghaladhatja a kültéri egység teljesítményét.